Módszertani Mesék II/3. fejezet
2016. április 5-én Dr. Szalay Luca, az ELTE TTK Kémiai Intézet oktatója tartott előadást, “Mire jó a tanulói kísérlettervezés?” címmel.
Az előadás tartalmáról röviden:
“A kutatásalapú tanulás divatos, de az előnyei mellett számos hátránya is van. Például a kémiában rendszerint idő-, eszköz- és anyagigényesebb a hagyományos, receptszerűen leírt tanulókísérleteknél, és a tévképzetek kialakulására is több lehetőséget ad. A tanárok pedig nem szívesen kalandoznak el túl messzire az előírt tananyagtól, hiszen mi lesz, ha emiatt nem tudnak majd a diákjaik jól teljesíteni az érettségin?! Pedig a PISA 2006 azt mutatta, hogy a magyar diákok saját átlageredményükhöz képest igen gyengén teljesítettek a természettudományos vizsgálatok tervezésekor.
Ez viszont fontos eleme a természettudományos műveltségnek, amelynek pedig lényeges szerepe van például a gombamód szaporodó áltudományos nézetek és csalások elleni védekezésben…
Fölmerül tehát a kérdés, hogy át lehet-e úgy alakítani a hagyományos tanulókísérleteket, hogy azoknak legalább egy-két lépését a tanulók tervezzék meg. És ha igen, akkor van-e ennek bizonyíthatóan értelme?”
Az előadás diasora:
SzalayLZ016apr5IBSE_hagyomanyos_tanulokiserletekben